IX. Zsarol�s

Arina m�r lassan t�bb mint egy hete volt a Roxfortban. A tan�rok egy�ltal�n nem voltak tekintettel a di�kokra: alig kezd�d�tt el p�r napja az �j tan�v, m�gis minden heted�ves szemei alatt s�t�t karik�k �ktelenkedtek a k�s� �jszak�ba ny�l� tanul�s eredm�nyek�nt. Arina feje f�l�tt csak Drac�nak k�sz�nhet�en nem csaptak �ssze a hull�mok, a fi� k�szs�gesen seg�tett neki mindenben. Ennek viszont nagy �ra volt, mert alig tudott p�r sz�t v�ltani Harry�kkel. Ugyanis rendk�v�l neh�z feladatnak bizonyult ak�r csak percekre is elszakadni a fi�t�l. Erre legink�bb akkor ny�lt alkalma, mikor Piton hivatta n�ha-n�ha az irod�j�ba Malfoyt. Hogy mi c�lb�l, arra azonban sosem kapott v�laszt, hi�ba is k�v�ncsiskodott, Draco nem felelt.

A l�ny h�tf� este a klubhelyis�gben �lve dolgozott az �llatok m�s �llatokk� val� �tv�ltoztat�s�r�l sz�l� terjedelmes dolgozat�n McGalagonynak. A gondolatai azonban minduntalan elkalandoztak, mik�zben folyton a mellette �l� fi�ra t�vedt a tekintete.

„�n m�r nem �rtek semmit. De t�nyleg. Minden olyan zavaros… t�l sokan figyelmeztettek �s t�l sok mindenre. M�r azt sem tudom, kinek higgyek egy�ltal�n. Hisz Draco teljesen m�sk�nt viselkedik, mint ahogy azt Harry�k mondt�k. B�r… azzal a m�ltkori dologgal alaposan �sszezavart. M�gis mi�rt mondta? Mi�rt olyan fontos neki, hogy m�g csak ne is besz�lhessek vel�k? Egyszer�en nem tudok kiigazodni ezen a sr�con!
Ezt lesz�m�tva viszont… mindig kimondottan kedves �s figyelmes velem, amire m�r hossz� id� �ta nem volt p�lda. Hisz kor�bban… Egyszer�en �tn�zett rajtam mindenki, m�g csak nem is sz�ltak hozz�m. Na igen, a t�bbi mardek�ros sem k�l�nb n�luk…
Sosem fogom nekik megbocs�tani nekik, hogy hossz� �veken �t pokoll� tett�k az �letem. Nem! Nem tudom elfelejteni, vil�gosan eml�kszem minden egyes g�nyos kacajukra, �kes besz�l�saikra, megvet� pillant�saikra, ahogy kik�z�s�tett�k �s milli�szor kinevettek, �tvertek �s kihaszn�ltak, kij�tszottak… NEM! Nem akarok t�bb k�nnyet ejteni miattuk, elegem van! H�t �r�kk� k�s�rteni fognak engem? Nem tettek m�g t�nkre el�gg�?
Tulajdonk�ppen h�l�snak kellene lennem Drac�nak, ami�rt mindig velem �s mellettem van. Csak m�g olyan szokatlan helyzet ez nekem. B�r biztos vagyok benne, hogy minden l�nynak ugyan�gy csapja a szelet. Mi�rt pont �n lenn�k a kiv�tel?”

Dumbledore tan�cs�t az�ta sem tudta megfejteni, pedig egyre csak azon j�rt az esze.

„Hallgassak a sz�vemre? Hisz m�r azt sem tudom, mit �rek!
�, anya! B�rcsak �ln�l! B�rcsak megbesz�lhetn�m veled mindezt! �gy hi�nyzol! Annak ellen�re, hogy sosem l�ttalak, �rzem, hogy itt vagy velem. De j� lenne, ha minden m�sk�pp alakulhatott volna. Mennyivel m�sabb lenne most ez az eg�sz! Legal�bb ismern�lek! M�g azt sem tudom, hogyan n�zel ki…”

No meg az az �jszaka k�pe is minduntalan k�s�rtette, aminek m�r csak a puszta gondolat�ba is nyakig belepirult. Hi�ba pr�b�lta kiverni a fej�b�l, egyszer�en nem ment. �gy egy�bk�nt is el�g neh�z feladat, hogy az�ta minden egyes �jjel vele, Drac�val �lmodott.

- Min gondolkodt�l el ennyire? – lop�dzott be elm�lked�s�be a fi� gyeng�d hangja. - Csak nem r�lam �br�ndozol, egyetlenem? – Arina a k�rd�s hallat�n elv�r�s�d�tt, ami azonban nem ker�lte el Malfoy figyelm�t sem, b�rhogy is akarta volna eltitkolni el�le.

- Tess�k? Nem figyeltem, egy kicsit elbambultam… Mit is mondt�l az im�nt?

- Azt, hogy ideje lenne abbahagynunk - azzal becsukta az el�tte l�v� �r�sok az Inszomni�r�l c�m� tekint�lyes enciklop�di�t. - Kimer�ltnek t�nsz. Na ir�ny lefek�dni!

- Igenis, Papi. De el�bb m�g le kell tusolnom �s…

- Mikor f�rd�nk egy�tt, picim? – szak�totta f�lbe a fi�.

- Soha – v�laszolta reflexszer�en. Beletelt p�r pillanatba, am�g felfogta, mit is k�rdezett t�le az im�nt Malfoy.

„Nem is tudja, hogy nem j�r nagyon messze a val�s�gt�l… M�g szerencse, hogy � nem l�tta, amit �n. Bele se mern�k gondolni, hogy mi lenne akkor…”

- J� �jt – �llt fel a l�ny �s elindult a szob�j�ba.

- H�t j� �jt puszit m�r nem is kapok? Ha emiatt nem fogok tudni aludni, az�rt csakis te leszel majd a felel�s! – Arina s�hajtott egy nagyot, megpuszilta a fi�t �s felment a l�pcs�n. Nem l�thatta, amint Draco Malfoy gonoszul mosolyogva k�veti �t tekintet�vel, am�g be nem csukta maga m�g�tt az ajt�t.

- A mai �r�n kider�l, hogy amit hat �ven kereszt�l tanultak, mennyire tudj�k alkalmazni a gyakorlatban. Mert azt mondanom se kell, hogy a puszta elm�leti tud�ssal nem mennek semmire a gonosz elleni harcban – sz�nokolt Piton a keddi s�t�t var�zslatok kiv�d�se �r�n, legutols� szavait leplezetlen�l Hermion�nak c�mezve. – P�rbajozni fognak. M�gpedig egym�ssal. Alkossanak p�rokat, mozg�s! – adta ki az utas�t�st, b�r teljesen feleslegesen. Ugyanis sorra megv�ltoztatta a kialakult p�rosokat, m�g v�g�l minden griffend�les egy-egy mardek�rossal ker�lt szembe. Pitonnak h�la Arin�nak Hermion�ra kellett sz�rnia az �tkokat, b�r igyekeztek min�l jobban k�m�lni egym�st. Ron hamar �rtalmatlann� tette Zambinit. Harry �s Draco viszont maratoni hossz�s�g� csat�t v�vtak, csak �gy z�poroztak a keresetlen ront�sok. Az im�nti k�k f�nycs�v�t egy s�rga v�ltotta fel, majd hatalmas f�st lepte be a termet. A griffend�les azonban nem pihent, �jabb �s �jabb t�mad�st ind�tott, amit eget renget� robaj k�s�rt. Harry �gy �rezte, most n�mi el�gt�telt vehet, ami�rt Malfoy az � Arin�ja k�r�l legyeskedik naphosszat. M�rg�ben azonban t�l er�s k�b�t��tkot k�ld�tt ellenfel�re, aki �gy v�g�l elvesztette eszm�let�t �s er�tlen�l �sszerogyott, mint egy tehetetlen rongybaba.

- POTTER! Mit m�velt m�r megint? H�sz pont a Griffend�lt�l, ami�rt a p�rbaj befejezte ellen�re tov�bb t�madott! Valamint tov�bbi harminc pont, ami�rt nem �tallott k�rkedni erej�vel �s �gy megsebes�tette egy di�kt�rs�t! Rem�lem roppant b�szke tett�re, de arr�l biztos�tom, hogy err�l az igazgat� �r is tudom�st fog szerezni. H�tha v�gre felny�lik a szeme mag�val kapcsolatban…

- De �n…

- �s ha m�g egy sz�t mer sz�lni, �jabb pontokkal lesz szeg�nyebb a h�za! Meg�rtette? Zambini, azonnal vidd fel Drac�t a gyeng�lked�re!

- Vele mehetek, Piton professzor? – k�rdezte Arina a k�nnyeivel k�szk�dve.

- Term�szetesen, Ms Riddle. Vele is maradhat, am�g jobban nem lesz. Majd igazolom a hi�nyz�s�t.

- K�sz�n�m. Menj�nk Blaise.

Miut�n Madam Pomfrey alaposan megvizsg�lta a fi�t, Arin�t elk�ldte �r�ra:

- Addig �gyse tehet�nk semmit, am�g mag�hoz nem t�r. Semmi �rtelme, hogy itt gubbassz naphosszat az �gya mellett. Na, sipirc.

A percek azonban csak v�nszorogtak Draco n�lk�l. Minden m�s volt n�lk�le: �gy Arina k�nytelen volt mag�nyosan �ld�g�lni az �r�kon, a Nagyteremben, a klubhelyis�gben… ak�rcsak a r�gi iskol�j�ban. Mintha semmi sem v�ltozott volna, csup�n a tananyag. Minden rossz r�gi eml�ke hirtelen a felsz�nre t�rt. �jra ugyanolyan szerencs�tlennek, k�v�l�ll�nak �rezte mag�t. Most d�bbent r�, hogy milyen j� volt, hogy Draco mindig vele volt.
N�lk�le azonban minden ugyanolyan pokoll� v�lt, vagy tal�n m�g rosszabb�. Hiszen nincs is ann�l rosszabb, mint kijutni a g�d�rb�l, meg�zlelni a boldogabb �let apr� gy�ny�reit, hogy azt�n ugyanoda visszatasz�tsanak a m�lybe. Egyszer m�r elfogadta, hogy nem v�rhat el t�bbet az �lett�l, m�g egyszer azonban m�r nem lenne r� k�pes. Azok ut�n nem, hogy felcsillant el�tte a rem�ny, hogy igenis sok j� dolog t�rt�nhet vele is.

„Az nem lehet, hogy megint elvesz�tsek mindent, �n ezt nem b�rom ki.”

Arina minden reggel �s d�lut�n bement a fi�hoz �s addig maradt mellette, ameddig csak tudott. Eleinte Madam Pomfrey m�g megpr�b�lta lebesz�lni a dologr�l, de hamar bel�tta, hogy a l�ny hajthatatlan.

- K�rlek, t�rj magadhoz! Sz�ks�gem van r�d – suttogta egyik este Malfoy mellett �lve az �gyon, mik�zben l�gyan simogatta a fi� arc�t. – Hallod? Hi�nyzol… nagyon. Nem is hinn�d, mennyire – odahajolt hozz� �s megpuszilta. – Sz�p �lmokat. Reggel �jra ben�zek.

M�snap d�lut�n �tban a gyeng�lked�re a l�ny szembetal�lkozott Harryvel. Nem haragudott r�, de t�ny, hogy az�ta a bizonyos �ra �ta nem v�ltottak egym�ssal egy sz�t sem.

- Mi van Malfoyjal? – �rdekl�d�tt a griffend�les.

- M�g mindig nem t�rt mag�hoz – hangzott a csendes v�lasz, tele �szinte agg�d�ssal.

- Ne haragudj, nem akartam, hogy ennyire rosszul legyen.

- Tudom. Most is �pp hozz� megyek.

- V�ge – vetette k�zbe Harry.

- Tess�k? Nem �rtem, minek van v�ge? Csak nem Drac�val t�rt�nt valami, am�g…

- Szak�tottunk Ginnyvel.

- Oh, �s hogy fogadta? – kulcsolta �ssze a kezeit.

- Sz�rnyen. Meggy�z�d�se, hogy megcsaltam veled, hogy csakis te vagy a hib�s, ami�rt elhagytam.

- De te ugye megmondtad neki…

-… hogy ez marhas�g �s neked ehhez semmi k�z�d? Igen. De nem hitte el… Tudod, hogy mit jelent ez?

- Mi mit jelent?

- Hogy most m�r egy�tt lehet�nk, te meg �n! Semmi sem �ll m�r k�z�nk!

- Igen, de nem gondolod, hogy meg k�ne v�rnunk, am�g Ginny lenyugszik?

- �gyse fog egyhamar. Hallanod kellett volna, miket v�gott a fejemhez!

- Csup�n p�r napra gondoltam…

- Szerintem teljesen felesleges. El�bb-ut�bb �gyis el kell fogadnia, hogy m�r nem szeretem �t. T�ged szeretlek.

- Mit mondt�l, Harry?

- Szeretlek – ism�telte meg csendesen azt, amit m�g soha senki sz�j�b�l nem hallhatott ez id�ig. Ez az egy r�vid kis sz�cska milyen sokat tud jelenteni! Arina Harry nyak�ba vetette mag�t �s hossz�-hossz� ideig cs�kol�ztak meghitten a folyos� kell�s k�zep�n. Senki �ltal nem zavarva, teljesen megfeledkezve a k�lvil�gr�l.
Azonban… valahogy m�gsem volt marad�ktalanul boldog. � maga sem �rtette, de nem volt neki kerek a vil�g, valami megv�ltozott, a cs�k is m�sabb volt, mint a ny�ron.

- Tal�lkozzunk este! – k�rlelte Harry.

- Ma? Nem is tudom…

- Olyan r�g voltunk m�r kettesben.

- Mikor?

- �jf�lkor a Sz�ks�g Szob�j�ban. Eml�kszel, hol van?

- Igen, t�bbsz�r is elmondt�tok.

- M�r alig v�rom – majd �jabb cs�kot v�ltottak.

- Draco, magadhoz t�rt�l?! – szaladt oda az �gyon �l� fi�hoz �s meg�lelte.

- Csak nem f�ltett�l, nyuszi?

- Igenis agg�dtam miattad! Ne vigyorogj, ez komoly! Napokig nem t�rt�l magadhoz �s Madam Pomfrey…

- Mi�rt, milyen nap van?

- P�ntek d�lut�n van! H�rom teljes napig volt�l eszm�letlen.

- Legal�bb m�r h�tv�ge van.

- Ne h�ly�skedj, ez igenis komoly dolog! Hogy �rzed magad? Nem f�j semmid?

- Csak a fejem sajog egy kicsit. Potter j�l elint�zett.

- Mikor engednek ki? – v�ltott gyorsan t�m�t.

- Ma este m�r a saj�t �gyamban alhatok – mosolygott.

- Csak nem azt akarod mondani, hogy �lmos vagy?!

- Madam Pomfrey m�g egyszer megvizsg�l, azut�n m�r mehetek is. Egy�bk�nt mi ez a sok vir�g meg �dess�g? – mutatott Malfoy a roskad�sig telepakolt �jjeli szekr�nyk�re. – Te hoztad, kicsim?

- �, azok… nos a h�dol�id k�ldt�k. A legt�bb persze Parkinsont�l sz�rmazik.

- F�lt�keny vagy net�n? – vigyorgott.

- Nem. �n csak v�laszoltam a k�rd�sedre. De t�nyleg j�l �rzed magad?

- Im�dom, hogy ennyire agg�dsz �rtem! – mondta, mik�zben egy nagyot ny�jt�zott.

- Igen, teljesen j�l vagy. �n akkor megyek is…

- Csak nem akarsz itt hagyni? – kapta el a csukl�j�t.

- Rengetek h�zim van h�tf�ig – magyar�zkodott a l�ny.

- Nekem szerencs�re nincs mit tanulnom.

- Hogyisne!

- J�l van. Holnap �tvessz�k, mir�l maradtam le.

- Rendben.

Arina ami�ta Drac�t�l elj�tt a szob�j�ban �lt az �gyon, el�tte tucatnyi k�nyv �s pergamen. Nem akart a klubhelyis�gben nekifogni, mert nem szeretett volna lebukni, mikor elmegy Harryhez. M�r �gy v�rta a tal�lkoz�st, de… valami megmagyar�zhatatlan ellen�rz�s lett rajta �rr�. Egy r�sze nem a Sz�ks�g Szob�j�ba v�gyott. Fogalma sem volt r�la, hogy mi�rt pont akkor mer�ltek fel k�telyei, mikor v�gre egy�tt lehet a fi�val, hisz m�r hetek �ta v�rt erre a pillanatra…
Csak rem�lni tudta, hogy addigra Malfoy m�r lefekszik. Annyira belefeledkezett az olvas�sba, hogy mire feleszm�lt, m�r csak t�z perc volt h�tra �jf�lig. Gyorsan elpakolta a holmijait �s csendben lement a klubhelys�gbe. K�r�ln�zett �s mivel nem l�tott ott senkit, elindult a kij�rat fel�.

- El�ruln�d baby, hogy m�gis hova m�sz ilyen k�s�n? – Arina �sszerezzent �s mikor megfordult az egyik fotelb�l a sz�ke mardek�ros n�zett vele farkasszemet.

- Draco… �n… �s te? Te mit keresel itt? Egy�bk�nt nem tartozom neked magyar�zattal, Malfoy.

- Dehogynem. Prefektus vagyok, elfelejtetted volna? K�l�nben is, t�z ut�n nem mehet�nk ki a folyos�kra. Veled megyek – mik�zben besz�lt fel�llt �s l�p�sr�l l�p�sre k�zeledett a l�nyhoz.

- M�r elboldogulok egyed�l is, el�g j�l kiismerem magam m�r a kast�lyban. Nem sz�ks�ges, hogy…

- De �n igenis ragaszkodom hozz�.

- Nem.

- M�r megint Potter�khez, igaz?

- Nem �rtem, mir�l besz�lsz.

- Azt hitted, hogy nem veszem �szre?

- Mit?

- Figyelmeztettelek, t�nd�rk�m. De te sajnos nem hallgatt�l r�m. K�r, igaz�n nagy k�r �rted. Egy ilyen gy�ny�r� teremt�s…

- Hagyj�l, j�? – azzal h�tat ford�tott neki �s elindult.

- �n tudom ki vagy – Arina hirtelen megtorpant, mintha l�thatatlan falba �tk�z�tt volna. A fi� odal�pett m�g� �s a f�l�be suttogta a szavakat: – Ha a t�bbiek is megtudj�k… �k vajon mit fognak sz�lni? Eddig sincs valami sok bar�tod, h�t m�g az ut�n, hogy…

- Mir�l besz�lsz?

- Arina Riddle – sziszegte szinte �szrev�tlen�l. - Rem�nykedt�l benne, hogy nem t�nik fel, ugye? Pedig Potter�k biztos elmes�lt�k, ki az ap�m… �s hogy milyen k�zel �ll a… a ti�dhez!

Arina nem tudott megsz�lalni. A f�lelem �tj�rta minden porcik�j�t. V�ge. V�ge mindennek. � tudja! Malfoy tudja, hogy � Voldemort l�nya. Egy�ttal abban is biztos volt, hogy imm�r Voldemort el�tt sem titok t�bb�, hogy � merre van.

- De te nem mondod el nekik!

- M�r mi�rt ne tenn�m?

- Meg akarsz zsarolni? – fordult vele szembe.

- Nevezd aminek akarod. Ha nem szeretn�d, hogy az eg�sz iskola megtudja, milyen v�r folyik is az ereidben, akkor be kell tartanod n�h�ny dolgot.

- M�gis mif�le dolgokat? Mit akarsz te t�lem tulajdonk�ppen?

- Ha j�kisl�ny leszel, akkor nem sz�lok senkinek. Att�l tartok, a t�bbiek nem viseln�k olyan j�l, hogy a S�t�t Nagy�r l�nya itt van a Roxfortban, mint �n. Mondanom se kell, hogy t�bb� nem mehetsz Potter�k k�zel�be. Arr�l nem is besz�lve, hogy bizony tov�bbra is meg kell t�rn�d magad mellett.

- Mi�rt fontos neked, hogy a k�zelemben l�gy?

- Tudod te j�l, hogy mi�rt. Ahogy �n is – mosolygott ravaszul �s egy hossz� puszit adott Arina sz�j�ra.

X. Pofonok �s �jabb levelek

V�laszk�nt Arina tiszta er�b�l pofon v�gta a fi�t.

- Mit k�pzelsz magadr�l? Draco, nagyon sz�pen k�rlek, hagyj engem b�k�n!

- Soha.

A l�ny majd’ felrobbant a d�ht�l. Felviharzott a szob�j�ba, becsapta maga ut�n az ajt�t �s leroskadt az �gy�ra. Egyszer�en nem tudott lenyugodni, el�t�rt bel�le a zokog�s.

- Mi van? Mi t�rt�nt? – k�rdezte f�l�lomban Parkinson.

- Semmi, aludj csak tov�bb – felelte a s�r�st�l remeg� hangon.

„A szem�t! Mi�rt teszi ezt velem? Mi�rt kellek �n neki? �s m�g azt hittem, hogy � m�s! De mi�rt? �s �n ezzel az aljas, alattomos, sz�m�t� f�reggel… Nem! Soha! Hogy k�pes ilyesmire? Mit akar t�lem? Mi�rt nem hagy m�r b�k�n? Ha tudta, akkor eddig mi�rt hallgatott? Mi�rt csak most…”

Reggel teljesen kiv�r�s�d�tt szemekkel �bredt, mikor a t�bbiek m�g jav�ban az igazak �lm�t aludt�k. B�r fent volt, nem kelt ki az �gy�b�l; csak fek�dt �s azon t�pel�d�tt, hogy lesz ezek ut�n.

„Azt kell tennem, amit Malfoy mond. Nincs m�s v�laszt�som a t�bbiek egyszer�en nem tudhatj�k meg. Bele se merek gondolni, mi lenne akkor... Ugyanolyan pokol lenne az �letem, mint r�gen. Nem t�rt�nhet meg �jra. Nem, azt nem hagyhatom.
Kell, hogy legyen valamilyen megold�s! Ha Voldemort megtudn�, hogy meg mert zsarolni, biztos apr� darabokk� �tkozn�. Ha egy�ltal�n �rdekli, mi van velem. Hisz meg se pr�b�lt megkeresni, pedig �ll�t�lag �n vagyok az egyetlen l�nya. Akkor meg mi�rt nem l�p velem kapcsolatba?
Lehet, hogy Dumbledore t�vedett �s egy�ltal�n nem t�r�dik velem, nem szerepelek a tervei k�z�tt. M�g arra se veszi a f�rads�got, hogy meg�lj�n, annyira… jelent�ktelen vagyok a sz�m�ra. De akkor Draco mi a j� �gre sz�m�t? Hogy egy nap Voldemort se sz� se besz�d betoppan az �letembe �s k�zli, hogy �n �r�kl�m „birodalm�t”? Ugyan m�r. �s k�l�nben is: �n nem lenn�k k�pes r�. �n nem vagyok gyilkos. Nem tudok hidegv�rrel �rtatlan embereket �lni… nem vagyok gonosz. Sohase �llok az � oldal�ra! Soha!”

M�r lassan �r�k �ta t�prengett mag�ban, amikor kiny�lt a szoba ajtaja �s � l�pett be rajta, akit a legkev�sb� sem akart l�tni: Draco Malfoy. Egyenest Arina �gy�hoz ment �s meg akarta puszilni, de a l�ny elford�totta a fej�t.

- Milyen morcosak vagyunk ma reggel – mondta a fi�, aki egyszer�en fogta mag�t �s le�lt mell� az �gyra.

- Most �szint�n, csod�lod?

- Csak nem az�rt, amit az este mondtam, kicsim? – k�rdezte, mik�zben elkezdett j�tszani Arina sz�ke hajtincseivel.

- M�gis mi m�s�rt? Te megzsarolt�l!

- Kiz�r�lag a te hib�d, hogy ilyen eszk�zh�z kellett folyamodnom, baby.

- Igaz�n?

- De csak a te �rdekedben tettem.

- Na ne nevettess, Malfoy. Ugyan mit tudsz te arr�l, hogy mi j� nekem?!

- T�bbet, mint hinn�d – felelte csendesen.

- Nem ismersz engem. Nem tudsz r�lam semmit.

- Tengernyi id�nk van. El�tt�nk �ll az eg�sz �let – simogatta meg Arina arc�t.

- Mit akarsz t�lem? – k�rdezte legy�z�tten, mik�zben a gy�ny�r� sz�rke szemekbe n�zett. – Neked mi�rt j�, hogy el��rod, mit tehetek �s mit nem? Szeretsz ir�ny�tani m�sokat, mi? Az a j�, ha minden �gy t�rt�nik, ahogy te akarod, igaz?

- Ne dramatiz�ld ennyire t�l a dolgokat, �desem. Ha jobban belegondolsz, te is r�j�ssz, hogy nem vagy k�z�j�k val�. Tudod, hogy igazam van.

- Te pedig t�k�letesen hozz�mval� vagy, ugye? – k�rdezte g�nyosan.

- Nem �n mondtam – vigyorgott a fi�. – Egy�bk�nt pedig igen. �lt�zz fel baba, mert m�r t�z �ra. Egy szavad se lehet, sok�ig hagytalak aludni. Esz�nk �s azut�n seg�tesz p�tolni a leck�t.

- Mi�rt nem k�red meg az egyik cicabab�dat? El lenn�nek ragadtatva a gy�ny�rt�l!

- Olyan �des vagy. Csak nem f�lt�kenys�g gy�t�r? – k�rdezte �nel�g�lt mosollyal az arc�n.

- Nem.

- Aha, persze. Nyugodtan bevallhatod…

- Ne gyerekeskedj.

- Igyekezz, egyetlenem.

Adott egy puszit Arina homlok�ra, ezzel teljesen megbizsergetve a l�ny minden egyes porcik�j�t, majd kiment.

„Mi�rt kellett azt mondanom, hogy seg�tek neki? M�g csak l�tni se b�rom!”

Amikor kil�pett a klubhelyis�gbe, Malfoy �pp egy pergament t�z�tt ki a hirdet�falra.

- Kviddicsv�logat�s lesz holnap – mondta, amint megl�tta Arin�t. – �n vagyok a csapatkapit�ny. Nem akarsz esetleg te is jelentkezni? Sz�vesen elb�r�ln�m, hogy…

- Semmi tehets�gem nincs hozz�. �s kedvem se sok.

- Att�l f�ggetlen�l megn�zz�k, mit tudsz, cica. Legfeljebb seg�tesz nekem a d�nt�sben, hogy kiket sz�rjunk ki.

- �n nem seg�tek neked semmiben! – kapta fel a vizet.

- Dehogyisnem. �gy t�nik, m�g mindig nem �rted. Nincs m�s v�laszt�sod, sz�ps�gem.

Arina egy d�h�s pillant�ssal jutalmazta Draco ezen kijelent�s�t. Sz� n�lk�l otthagyta a fi�t �s elindult egyed�l a Nagyterem fel�. Nem sok�ig. Ugyanis Malfoy sietett ut�na �s se perc alatt utol is �rte, megfogta a kez�t �s n�m�n haladtak. Arina ak�rhogy pr�b�lta kiszabad�tani karj�t a fi� szor�t�s�b�l, nem siker�lt. Draco t�ntet�leg m�g er�sebben fogta, jelezve, hogy esze �g�ban sincs elengedni �t. Soha t�bb�.

„Nem �rtelek t�ged, Draco Malfoy. Azok ut�n, amiket tegnap este mondt�l, minden norm�lis ember b�k�n hagyna p�r napig, hogy megem�szthessem. De te nem! � nem! �gy t�l egyszer� lenne az �letem!”

„Milyen aranyos a kicsi pofija, mikor m�rges. Szeg�nyk�m, biztos sz�tfesz�ti a d�h. Majd lenyugszik. Id�vel �gyis elfogadja �s belet�r�dik a dr�ga.”

Amikor bel�ptek a Nagyterembe, Arin�t vill�mcsap�sk�nt �rte a felismer�s:

„Harry! Annyira felzaklatott, amit Draco mondott, hogy teljesen megfeledkeztem a tal�lkoz�nkr�l. Szeg�ny! Meddig v�rhatott hi�ba? Most biztos iszonyat m�rges r�m! Hogy fogom neki megmagyar�zni �gy, hogy Malfoy ne tudjon r�la? Harrynek musz�j meg�rtenie, hogy �n nem akartam �tverni �t!”

Azonban Arina legnagyobb b�nat�ra Harry�k nem voltak a Griffend�l asztal�n�l.

- Ne feledd, mit mondtam – s�gta Draco a f�l�be, amikor l�tta, hogy a l�ny tekintet�vel a termet f�rk�szi a t�bbiek ut�n kutatva. – Azt el is felejtettem mondani, ha b�rkinek sz�lsz a mi kis egyezs�g�nkr�l, elint�zem, hogy m�snap a Reggeli Pr�f�ta c�moldal�n csak te leszel, gy�ny�r�m. Csak egy szavamba ker�l.

Ev�s ut�n visszamentek a klubhelyis�gbe �s eg�sz nap ki se mozdultak onnan. Arina rem�nykedett benne, hogy legal�bb annyi sz�netet tartanak, hogy felmenjenek enni, mert akkor tal�n �sszefuthatna Harryvel. Min�l k�s�bb tiszt�zz�k a dolgokat, ann�l rosszabb. Azonban Malfoy ezt megakad�lyozand� Crakkal �s Monstr�val hozatott a konyh�r�l harapnival�t.

- Nem megy�nk ki s�t�lni egy kicsit pihen�sk�nt? – k�rdezte Draco kora este.

- Nincs kedvem hozz� – v�laszolta ridegen Arina.

- Gyere, j�t fog tenni – �llt fel. Megfogta a l�ny kez�t �s felh�zta �t a fotelb�l.

- Nem �rted? Nem akarok veled lenni.

Olyan k�zel �lltak egym�shoz, hogy test�k teljesen �sszesimult. Malfoy hossz� ideig csak Arina arc�t n�zte, miel�tt megsz�lalt volna:

- Akkor el�ruln�d kedves, hogy m�gis melyik bar�toddal akarsz egy�tt lenni a sok k�z�l?

Ez �v�n aluli �t�s volt. Nagyon is tiszt�ban volt a dologgal, de ennek ellen�re borzalmas volt m�s sz�j�b�l hallani �s ny�ltan szembes�lni a kegyetlen igazs�ggal. Erre nem tudott mit felelni. S�t, pillanatnyilag minden erej�vel csak arra tudott koncentr�lni, hogy el ne s�rja mag�t el�tte. Azt az �r�m�t nem szerzi meg neki. �vekkel ezel�tt megfogadta, hogy senki nem l�thatja �t s�rni. Nem ismeri be gyenges�g�t m�g egyszer.

- Ezt nem kellett volna – suttogta �s legy�z�tten felbaktatott a szob�j�ba. Draco pedig keresett egy �res pergamenlapot �s �rni kezdett egy levelet:

Kedves Ap�m!
Nem fogok csal�d�st okozni, remek�l haladok. Piton professzor sokat seg�t…

M�snap Arina azt hitte, hogy siker�lt mindent elrontania �s elmarta maga mell�l az egyetlent, akinek h�la hossz� id� ut�n v�gre nem volt mag�nyos az iskol�ban. Igaz, hogy Draco pof�tlan m�don megzsarolta �s eltiltotta Harryt�l, na de akkor is. Nem tudta kiverni a fej�b�l, hogy �lm�ban milyen kedves vele. Mintha nem is � lenne. De kellemesen csal�dott a sz�ke fi�ban. Reggel �jfent sz�jrapuszival �bresztette, mintha mi sem t�rt�nt volna, Harry�ket viszont ism�t elker�lt�k. Mivel Arina nem v�llalkozott besz�llni a gyakorl�sba, Draco mellett seg�dkezett. Mire a komplett mardek�ros bag�zst v�gign�zt�k be is esteledett.

- Biztos vagy benne, hogy nem pr�b�lod meg? – k�rdezte Malfoy.

- Neeem, ink�bb nem.

- Na, csak egy kicsit! – k�rlelte a fi�.

- Nem is tudom… J�, de t�nyleg csak egy kicsit – adta be v�g�l a derek�t. – Csak lenne egy kis probl�ma… Nekem nincs sepr�m – tette hozz� alig hallhat�an.

- N�zzenek oda – l�pett hozz�juk egy mardek�ros l�ny, akit Arina csak l�t�sb�l ismert -, m�g sepr�je sincs a mi szeg�ny kicsi s�rv�r�csk�nknek!

Arina nem tudta t�rt�ztetni mag�t. El� �llt �s visszak�zb�l teljes er�vel pofon v�gta.

- Ne mer�szeld m�g egyszer ezt mondani – sz�lt kim�rten. – K�l�nben nem �llok j�t magam�rt.

Azzal sarkon fordult �s zaklatottan a kast�ly fel� vette az ir�nyt. Draco pedig, akinek nagyon impon�lt az el�bbi jelenet, befejezettnek nyilv�n�totta a v�logat�st. H�t�ra vetette a sepr�j�t �s vigyorogva � is felment a kast�lyba.

Arina d�h�sen lapozgatta a k�nyveket �s neki�llt �sszedobni valamit Piton professzornak a hypericum perforatum �s a bellis perennis egy�ttes hat�s�r�l. Egy f�l�ra m�lva Malfoy is csatlakozott hozz�, miut�n lezuhanyozott. A haja m�g mindig vizes volt �s �rj�t�en n�zett ki, ahogy az apr� v�zcseppek lassan, egym�st kergetve v�gigfolytak az arc�n. Arina azon vette �szre mag�t, hogy t�tott sz�jjal b�mulja a fi�t. Zavar�ban r�harapott als� ajk�ra �s a leck�je fel� fordult. B�r igen nehez�re esett.

- Na, hogy van az �n kis vadmacsk�m? J�l helyreraktad Samanth�t. B�r ha tudta volna, kibe k�t �gy bele…

- Ne is eml�tsd nekem �t!

- Rem�lem nem felejtetted el, hogy a h�ten mi vagyunk beosztva �rj�ratra. Kettesben, hercegn�m a s�t�t, kihalt folyos�kon… Sz�val ne tanulj sok�ig. Ink�bb aludd ki magad az �jszakai romantikus s�t�k el�tt.

- Mit mondt�l?

- Hogy ideje aludni menni.

- Nem, azt �rtettem. El�tte. Mif�le �rj�ratr�l besz�lsz?

- Elfeledkezt�l r�la, cica? – k�rdezte tettetett s�rt�d�tts�ggel Malfoy. – Pedig az els� nap m�r mondtam. Az m�g megvan, hogy Dumbledore bejelentette, igaz? M�snap megkaptuk Pitont�l a beoszt�st, ki kivel �s mikor megy koslatni a folyos�kon �jnek idej�n. �n veled vagyok p�rban, Pansy meg Blaise-zel. �gy t�nik Piton m�r az els� perct�l fogva biztos volt benne, hogy mi ketten j�ban lesz�nk.

- �s mikor, meddig, egy�ltal�n hol kell fel�gyeln�nk?

- Nyugi, angyalka, nyugi.

- Bocs, de egyszer�en nem tudok lenyugodni.

- Meg�rtelek.

- Tess�k? – Arina �szint�n meglep�d�tt Malfoy szavain. Ilyet nagyon ritk�n mond – ha mond valaha is - a sz�ke herceg.

- �n is r�rontottam volna arra, aki le mer engem s�rv�r�zni. De az nem �szta volna meg ilyen k�nnyen.

- M�gis mikor kezd�nk?

- Holnap este. Egy teljes h�ten �t – mosolygott Draco.

H�tf�n reggel a Nagyterembe l�pve kiab�l�s fogadta �ket.

- Ezt nem teheted velem, Harry! – rik�csolta Ginny Weasley. – Csak kihaszn�lt t�ged �s amint tal�lt egy jobbat, r�gt�n lecser�lt! M�r fel�d se n�z!

- Ginny, azt se tudod, miket besz�lsz – felelte t�relmetlen�l Harry.

- Igenis tudom! Nem l�tsz a szemedt�l? Az orrodn�l fogva vezetett, te pedig hitt�l neki! Nem veszed �szre, hogy �n igaz�n szeretlek t�ged?! K�ny�rg�k, kezdj�k �jra! Most minden m�sk�nt lesz!

- Ne al�zd meg magad m�g jobban. V�ge. �rtsd m�r meg. M�r nem szeretlek.

Ginny ezt hallva zokogva kirohant. Arina megk�v�lten n�zett, Malfoynak kellett az asztalukhoz r�ngatnia. Draco le�lt �s v�rta, hogy a l�ny is helyet foglaljon v�gre mellette. Arin�nak viszont f�ldbe gy�kerezett a l�ba, amint tekintete �sszekapcsol�dott Harry�vel.
Ez lett volna a nagy alkalom. Most odarohanhatott volna a fi�hoz �s megcs�kolhatta volna az eg�sz iskola szeme l�tt�ra. Akkor nem lenne t�bb k�tely, �k hivatalosan is �sszetartoznak. �s sz�ve szerint ezt is tette volna, ha nincs az a p�ntek este.
Harry viszont rem�lte, hogy most meg tudja Arina magyar�zni neki, mi�rt nem ment el a megbesz�lt tal�lkoz�ra. Csak arra v�rt, hogy a l�ny tegyen m�r v�gre valamit. Most rajta a sor. De � nem csin�lt semmit. Malfoy megel�gelte, hogy szemeznek egym�ssal. Arina karj�t megragadva az �l�be �ltette �s egyik karj�val m�r �t is �lelte a derek�t.

- Draco, musz�j ezt? �gy nem tudok enni.

- Az�rt pr�b�ld meg, mert nem engedlek el – mondta �s apr� cs�kot adott a l�ny nyak�ra, aki megremegett a nem v�rt gyeng�d �rint�st�l. H�t m�g akkor, mikor a fi� m�sik kez�vel a combj�t kezdte el l�gyan simogatni. Mintha �ram h�zta volna �ssze test�nek minden egyes apr� izm�t. Harry mindek�zben �gy �lt, mint akit pof�n v�gtak volna.

- Sz�val ez�rt nem j�tt el – mormogta maga el� -, mert �sszesz�rte a levet Malfoyjal.

- Jaj Harry, nem k�ne el�re �t�lkezned. Meg kellene hallgatnod �t. Biztos van r� logikus magyar�zat… ak�rmi legyen is az…

- Hermione, ne f�raszd magad. N�zz csak r�juk – sz�lt k�zbe Ron is.

- �n azt l�ttam, hogy Malfoy lefogja �t.

- De �gy t�nik, nem nagyon ellenkezett – tette hozz� keser�en Harry. – Szerintem m�g �lvezi is.

- J� kis m�sort rendezett a kis v�r�s – �rkezett meg a Mardek�r asztal�hoz Nott.

- M�r p�ntek �ta ezt csin�lja. Eg�sz h�tv�g�n t�le zengett az eg�sz kast�ly – sz�lalt meg Pansy. – Tot�l kivan a csaj. Csak mert elhagyta a dr�ga sz�vszerelme!

Arina nem tudott nevetni a rossz�z� megjegyz�sen. Hisz � a felel�s mindez�rt.

Harry eg�sz nap d�h�s volt �s a l�nynak valah�nyszor siker�lt elkapnia a tekintet�t, � t�ntet�leg elford�totta a fej�t. A vacsor�n�l egy iskolai bagoly sz�llt le Draco mell�. Aki a levelet �rta nem �gyelt a formas�gokra, girbegurba bet�i arr�l �rulkodtak, hogy igen feld�lt �llapotban dobta �ssze azt a p�r sort.

Malfoy!
S�rg�sen besz�ln�nk kell egym�ssal! A c�lunk ugyanaz. Min�l el�bb tal�lkozzunk!
Ginny Weasley

„Nocsak, �rik m�g az embert meglepet�sek ennyi �v ut�n…”

Este t�z el�tt p�r perccel Draco a klubhelyis�g egyik fotelj�ban �lve v�rta, hogy Arina lej�jj�n a szob�j�b�l. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy h�bagoly t�nt fel egy apr� pergamennel a l�b�n. Malfoy leoldotta r�la a levelet - mit sem t�r�dve azzal, hogy Arin�nak c�mezt�k - felbontotta �s elolvasta.

Arina, nem �rtelek. Mi�rt nem j�tt�l p�nteken? Azok ut�n, ami kett�nk k�z�tt t�rt�nt! Sok mindent kell megmagyar�znod. Ma este v�rlak a megbesz�lt helyen. Most kiv�telesen gyere el. Nagyon fontos.
Harry

Draco �sszegy�rte a pap�rt. A mad�r m�g mindig ott volt, v�laszra v�rva.

- �tadom neki az �zenetet. Most m�r elmehetsz.
Miut�n a bagoly huhog�s k�zepette elrep�lt, Malfoy a kandall�hoz ment �s a t�zbe dobta a pergament.

- Ne is �lmodozz r�la, Potter. � az eny�m – mondta, mik�zben az apr� l�ngok magukhoz �lelt�k a pergamenlapot, tal�n egy bimb�z� szerelmet is magukkal r�ntva a hamuba.

- Indulhatunk. �n k�sz vagyok – �rkezett meg Arina.

- K�rem a kezedet, t�nd�rem.

- Tess�k?

- Add a kezed. Nem akarom, hogy elt�vedj.

�gy Arina �s Draco k�z a k�zben r�tt�k a folyos�kat egym�s ut�n. Egyszer csak a l�ny megsz�d�lt �s megtorpant. Nem l�tott f�nyeket. Minden s�t�t volt. K�pek villantak fel el�tte, hihetetlen gyorsas�ggal felv�ltva egym�st: fekszenek egy �gyon, Draco a nyak�t cs�kolgatja �s lassan leh�zza a h�l�ingje p�ntj�t. A k�vetkez� pillanatban m�r a combj�t simogatja. � pedig a kez�vel v�gigsim�tja Draco izmos mellkas�t…

„Nem! Nem akarom. Nem akarom l�tni!”

Arina er�sen koncentr�lt, hogy v�gre abbamaradjon a l�tom�s.

- Sz�ps�gem, mi a baj? – k�rdezte agg�dva Malfoy. Arina azon kapta mag�t, hogy egyenesen a fi� karjaiba �jult. Most sokkal �l�nkebben eml�kezett mindenre: a h�l�ingje form�j�ra �s sz�n�re, a z�ld leped�re… De a szob�ban egyetlen gyertya sem �gett. Csak a Hold biztos�tott n�mi vil�goss�got, amint f�nye beragyogott az �gy f�l�tti hatalmas ablakon.

„Ez nem jelenthet m�st, csak…”

- Hallasz engem? – simogatta meg az arc�t.

- Igen, m�r j�l vagyok. Csak egy kicsit megsz�d�ltem.

- Gyakran fordul el�?

- Mostan�ban egyre t�bbsz�r. Mi az, mit n�zel?- h�tr�lt Arina.

- T�ged, gy�ny�r�m – k�vette, am�g a l�ny h�ta a falnak nem �tk�z�tt. Nem volt menekv�s. – M�r az�ta v�rom ezt a percet, hogy el�sz�r megl�ttalak – simogatta tov�bb az arc�t. M�sik kez�vel a falat t�masztotta Arina feje mellett, ujjait lassan v�gigh�zta a l�ny ajkain.

- Draco…- mondta remeg� hangon Arina, de nem tudta befejezni, mert a fi� megcs�kolta. Teljesen olyan volt, mint ahogy �lmaiban m�r t�bbsz�r is �t�lte. Annak ellen�re, hogy a falhoz szor�totta, Draco eszm�letlen�l gyeng�den, m�gis szenved�llyel telve cs�kolta. Arina arra eszm�lt, hogy egy pillanatra viszonozta a cs�kot. Nehezen, de elszakadt a fi� ajkait�l �s m�g mindig zih�lt, amikor hirtelen pofon v�gta Drac�t.

XI. K�nyvt�r �s Kviddics

- �gyis az eny�m leszel. K�r ellenkezned - sz�lalt meg Malfoy.

- Mi�rt vagy ennyire biztos magadban? �n soha sem leszek a ti�d.

- T�nyleg? El is hiszed, amit mondasz? Add a kezed – tartotta maga el� saj�t k�t kez�t Draco. Arina sz�t fogadott, r�tette kezeit a fi��ra, aki pedig a falhoz szor�totta a l�ny karjait. Arina nagyon megr�m�lt. Teljesen v�dtelen �s kiszolg�ltatott volt Malfoy akarat�nak, es�lye sem volt elmenek�lni. Azonban a legr�miszt�bb az eg�sz helyzetben m�gis az volt, hogy nem is nagyon akart.

- Draco, mit akarsz… - nem tudta befejezni, mert a fi� ajkai �jra az �v�hez tapadtak. Amint eljutott a tudat�ig, hogy hol van, hogy �pp a vil�g legsz�vd�gleszt�bb pasija akarja megcs�kolni dac�ra annak, hogy � elutas�totta... nem volt ereje ellen�llni. Egyed�l a p�nc�lok hangos cs�r�mp�l�se mentette meg att�l, hogy hatalmas hib�t k�vessen el. Draco meglep�dve n�zett k�r�l a folyos�n, ahol p�r pillanat m�lva felt�nt Frics is.

- Mi t�rt�nt? – n�zett k�rd�n a gondnokra.

- H�borc m�r megint azzal sz�rakozik, hogy p�nc�lokat d�nt�get fel, ifj� �r – v�laszolta, mik�zben majd’ sz�tvetette a d�h. – De err�l Dumbledore is �rtes�lni fog! Akkor tal�n v�gre elk�ldi innen ezt a semmirekell� �tokfajzatot! – �s fennhangon morogva elt�nt.

- Jobb lesz, ha folytatjuk az �rj�ratot, Draco – sz�lalt meg Arina.

- Ahogy akarod, sz�vem. �n tudok v�rni… egyszer �gyis az eny�m leszel – vigyorgott.

- Na persze. Sose leszek a ti�d, Draco Malfoy – r�zta meg k�tkedve a fej�t.

- Ilyen biztos vagy benne? – l�pett el� a fi�. – Akkor mi�rt remeg az eg�sz tested, ha hozz�d �rek?

Arina nem v�laszolt, erre nem tudott mit mondani. Drac�nak m�r megint siker�lt r�tapintania a l�nyegre �s sarokba szor�totta �t. �gy jobb �tlete nem l�v�n, elindult tov�bb a kihalt folyos�n.

„H�t m�g ha l�ttad volna, amit �n! Na akkor milyen nagy lenne a sz�d!”

Malfoy mosolyogva k�vette, majd mikor mell� �rt megfogta a kez�t �s �gy folytatt�k �tjukat. K�zben H�borc egy �jabb p�nc�lnak rep�lt neki, ami eget renget� zajjal a padl�ra v�g�dott. A gondoknak k�l�n�sen mozgalmas �jszak�ja volt.

M�snap reggel Arin��k a Nagyteremben �pp reggelij�ket fogyasztott�k, amikor az ajt�ban megjelent Ginny. A l�ny Malfoyra n�zett, majd intett a fej�vel �s m�r el is t�nt.

- Azonnal visszaj�v�k – �llt fel Draco �s kiment a folyos�ra.

- Gyere – mondta Ginny �s bement egy �res tanterembe.

- Mit akarsz, Weasley? Nem �rek r�.

- Besz�ln�nk kell. Egy haj�ban evez�nk – mondta Ginny, mik�zben fel�lt az egyik padra.

- Mi ketten? Na ne r�h�gtess! Mi a fene k�z�nk lenne egym�shoz? – k�rdezte, mik�zben h�t�t hanyagul a falnak vetette.

- Neked Riddle kell, nekem meg Harry.

- Hallottam, hogy dobott t�ged. De m�g mindig nem �rtem, hogy j�v�k �n a k�pbe.

- Mi az, a kis Arin�d elfelejtett neked besz�molni arr�l, hogy miatta hagyott el engem?!

- T�vedsz. Nem volt k�zt�k semmi – felelte ridegen a fi�.

- Ezt meg m�gis honnan veszed?

- Arina mondta.

- Akkor hazudott neked! Eg�sz ny�ron n�lunk volt �s v�gig azon mesterkedett, hogy mag�ba bolond�tsa Harryt!

- �s siker�lt is neki – vetette k�zbe Malfoy, ki�lvezve a helyzetet.

- Igen – mondta les�jtva Ginny. – Rajtakaptam �ket, de Harry meg�g�rte nekem, hogy csak egy cs�k volt �s soha semmi nem lesz k�zt�k. Minden rendben is volt, am�g vissza nem j�tt�nk a Roxfortba. H�la az �gnek az a kis d�g a Mardek�rba ker�lt…

- Vigy�zz a sz�dra!

-… �s �n azt hittem, nem kell t�bbet agg�dnom. Azonban Harryt nem siker�lt meggy�zn�m, hogy higgyen nekem, nem v�letlen�l ker�lt oda �s felejtse el v�gre. De nem! A te dr�gal�tos bar�tn�csk�d loholt ut�na �s el�rte, hogy kib�k�ljenek! Az els� adand� alkalmat kihaszn�lva kidobott, mint egy megunt j�t�kot!

- Nem Arina hib�ja, hogy nem vagy k�pes megtartani egy fi�t – g�nyol�dott a fi�.

- De igenis az �v�! – Ginny m�r tajt�kzott a d�ht�l. - Ha � nem jelent volna meg egyik pillanatr�l a m�sikra, akkor Harryvel m�g mindig boldogok lehetn�nk egy�tt.

- M�gis mit akarsz tenni?

- Azt akarom, hogy tartsd t�vol t�l�nk!

- Megt�rt�nt. S�t, azt is elint�ztem, hogy Potter ber�gjon r�. M�r k�t „titkos” randijukra nem ment el, h�la nekem. �s te a hisztiz�sen k�v�l mit is tett�l? Most rajtad a sor…

***

Arina �s Draco minden este fel s al� j�rk�ltak a kast�lyban, amit a fi� kimondottan �lvezett. Nem er�szakoskodott, nem t�madta le az �ta a l�nyt, megel�gedett azzal, hogy Arina m�r nem harcolt az ellen, hogy Malfoy mindig vele van �s fogj�k egym�s kez�t.
S�t, amikor furcsa zajokat hallott, �szt�n�sen k�zelebb h�z�dott a fi�hoz. Minden k�l�n�sebb rendbont�s n�lk�l zajlott, egyed�l h�rom l�zeng� di�kot �s k�t mag�nyra v�gy� szerelmesp�rt kellett megb�ntetni�k �s a h�l�k�rlet�kbe zavarniuk a h�t folyam�n. Mintha minden �s mindenki csak azt akarta volna, hogy ne legyen semmi dolguk, csak �lvezni az �jszakai leg�lis kir�ndul�sokat.
Arina azzal a gondolattal �ltatta mag�t, hogy Draco lenyugodott �s belet�r�d�tt abba, hogy folyton elutas�totta �t.

Egyik este – csak �gy, mint mindig – k�s� �jszak�ba ny�l�an tanultak egy�tt a klubhelyis�gben. Arina s�hajtott egy nagyot, amikor v�gre befejezte a k�z�pkori boszork�ny�ld�z�sr�l sz�l� �tfog�, k�tm�teres dolgozat�t. Miut�n az utols� pontot is pap�rra vetette egy sz�npadias mozdulat k�s�ret�ben, eldobta a penn�j�t �s kiny�jt�ztatta elg�mberedett tagjait. Draco pedig el�gedett mosollyal legeltette szemeit a l�nyon.

- �n v�geztem – jelentette be Arina. Fel�llt �s nekikezdett �sszepakolni.

- Azt hiszem, nekem, m�ra nekem is elegem van a tanul�sb�l – mondta Malfoy. Egy laza k�zmozdulat�t k�vet�en az �sszes holmija gl�d�ban �llt.

- Draco… te tudsz p�lca n�lk�l is var�zsolni? – k�rdezte megr�k�ny�dve.

- Nos, igen – somolyogott. El�gedetts�ggel t�lt�tte el a tudat, hogy siker�lt elk�pr�ztatnia a l�nyt. - Ilyen egyszer� dolgokhoz m�r nincs sz�ks�gem r�. Az ap�m elv�rta t�lem, hogy min�l el�bb megtanuljak a p�lc�m n�lk�l is elboldogulni. Arra az esetre, ha harc k�zben elvesz�ten�m a p�lc�m, ne legyek teljesen fegyvertelen �s tehetetlen.

Arina k�ts�gek k�zt �rl�d�tt. Nem tudta eld�nteni, megb�zhat-e a fi�ban. Ha igen, akkor mennyire. Vajon el�rulhatja neki, hogy � mekkora er� birtokosa?

„Nem, nem tehetem. Ha Draco megtudja �s elmondja az apj�nak, akkor Voldemort is �rtes�l�st szerez r�la. Ha eddig m�g nem tudta volna.
De vajon t�nyleg ezt akarom? Hogy az ap�m el�tt titok maradjon?”

A gondolkod�sb�l egy f�lesbagoly �rkez�se z�kkentette ki, aki egyenesen a fi�hoz rep�lt.

- Otthonr�l j�tt – mondta, amint megl�tta a csal�di c�merrel lepecs�telt pergament.

- Akkor �n megyek is – kapott az alkalmon Arina �s el is t�nt a szob�j�ba egy szempillant�s alatt.

- Menj csak, �gyis ez volt az utols� alkalom, hogy futni hagytalak – sz�lt fennhangon, mik�zben kinyitotta a bor�t�kot �s gonoszul mosolygott, amint elolvasta apja level�t.

Arin�nak meg sok�ig nem j�tt �lom a szem�re; Drac�n j�rt az esze, pontosabban azon, amit a fi� tett. Csak fek�dt az �gyon �s a p�lc�j�t forgatta az ujjai k�z�tt. Ami�ta a Roxfortban volt nem var�zsolt n�lk�le, nehogy lebukjon, an�lk�l is el�g k�l�ncnek tartott�k. Elm�ly�lten n�zte a kis fadarabot, mint akit megbabon�ztak: az anyja p�lc�ja. Ez volt az egyetlen dolog, ami hozz� k�t�tte.

„Mit meg nem adn�k az�rt, hogy csak egy kicsivel is t�bbet tudjak r�la, hogy milyen volt. Vajon hasonl�tok r�? Legal�bb egy kicsit is…”

Ekkor egy halk hangocska sz�lalt meg a fej�ben:

- Ha v�laszokat akarsz, tudod, mit kell tenned.

Azonban Arin�t pont az zavarta, hogy fogalma sem volt r�la, mik�pp der�thetne ki b�rmit is az �desanyj�r�l. Pedig csak jobban �t kellett volna gondolnia az eg�szet… a megfejt�s ott volt az orra el�tt.

***

Lassan a mardek�rosok is nekikezdtek az edz�seknek. �pp egy ilyen d�lut�n Arina mag�nyosan �ld�g�lt a k�nyvt�rban, de nem tudott a tanul�sra koncentr�lni. A gondolatai eg�szen m�shol j�rtak:

„Haragszom Drac�ra. Egyszer�en d�h�t a t�lzott magabiztoss�ga… m�sfel�l viszont nem �rtettem, mi a bajom vele. Hiszen Malfoy t�k�letes, egyszer�en lehengerl�en viselkedik. Mindig is ilyen fi�r�l �br�ndoztam. Akkor meg mi nem stimmel vele?
Hogy � nem Harry.”

A griffend�les m�g soha nem volt vele annyira ellenszenves �s elutas�t� Arin�val, mint az elm�lt napokban. M�g csak fel� se n�zett, a pillant�s�t is ker�lte. A fi� inger�lts�g�nek egyed�l Piton �r�lt, aki kegyetlen�l kihaszn�lt minden k�n�lkoz� alkalmat, hogy megal�zza. Harry m�g Umbridge idej�n se gy�l�lte ennyire a s�t�t var�zslatok kiv�d�s�t, mint most. Ami�ta a gyeng�lked�re k�ldte Piton kis kedvenc�t, m�g rosszabb� v�lt a helyzet. Valah�nyszor �j anyagot vettek vagy ism�tl�sk�nt az els�s anyagba k�rdezett, Harryt tal�lta meg. M�g Hermione se tudott volna minden k�rd�sre j�l felelni. �gy valamennyi Pitonnal t�lt�tt �ra ut�n s�lyos pontokkal lett szeg�nyebb a Griffend�l, valamint Harry �rarendje „gazdagabb�” v�lt �jabb �s �jabb b�ntet�munk�kkal. Arina eg�sz nap csak r�la �lmodozott abban rem�nykedve, hogy egyszer csak rendbe j�nnek a dolgok. Minden gondolata k�r�l�tte forgott annak ellen�re, hogy minden egyes �lma Drac�r�l sz�lt. Az elm�lt �jjel sz� szerint a fellegekben t�ncoltak.
�rj�t� volt a tudat, hogy egyszer majd a fi� karjaiban fog kik�tni, b�rmit is tesz ellene. �pp ez�rt gy�l�lte a l�tom�sait. Mert azok csak �jabb bajt okoztak ahelyett, hogy megold�st adtak volna a k�rd�seire. Na �s az �lmai? Azok t�nyleg csak �lmok?

Egy hirtelen �tlett�l vez�relve fel�llt �s megkereste a j�vend�mond�sr�l sz�l� r�szleget. T�bb sz�z k�tet k�z�l fogalma sem volt, melyikben tal�lhat v�laszokat k�telyeire. Tal�lomra olvasni kezdte a c�meket: Krist�lyg�mbr�l kezd�knek… K�rtyavet�si kalauz… �lomfejt�sr�l �ltal�noss�gban… Talp- �s teny�rj�sl�s… A mindennapi j�sl�s ezer m�dja… Augurok �lete… Pr�f�tasors – avagy mi�rt nem hisz nekem senki… Ki kez�ben van a d�nt�s? – a fatalizmusr�l…
V�g�l a L�tom�sok elm�lete c�m� ezer oldalas k�tet mellett tette le a voks�t. Visszat�rt vele az asztal�hoz �s beleolvasott:

… Az embereket – legyenek var�zsl�k vagy �ppen muglik – vil�g�let�kben foglalkoztatta a j�vend�mond�s gondolata. Mindenki k�v�ncsi, hogyan alakul sorsa, beteljes�lnek-e az �lmai �s v�gyai, sikeres lesz-e, ki �lete p�rja. Az elk�vetkezend� esem�nyekr�l tudom�st szerezni izgalmas, �mde rendk�v�l vesz�lyes dolog. Mindaddig j�, am�g sz�munkra kedvez� h�rekr�l szerz�nk tudom�st. Azonban nemcsak ilyen jelleg� j�slatok l�teznek. S�t, a t�bbs�g tartalm�t tekintve egy�ltal�n nem kellemes. Rossz dolgok beteljes�l�s�r�l tudni pedig �rj�t� teher. Sz�mtalan p�lda akad a t�rt�nelemben olyan j�sokra, akik bele�r�ltek abba, hogy milyen sz�rny�s�get l�ttak �s nem tehettek ellene semmit, nem hallgattak int� szavukra…

… A j�v� kisz�m�thatatlan �s megfejthetetlen. Minden egyes jelenbeli cselekedet�nkkel form�ljuk, v�ltoztatunk rajta. Ha �gy vessz�k azzal, hogy egy m�sodpercre beletekint�nk, csak bajt okozunk. Megzavarjuk az esem�nyek lefoly�s�nak term�szetes rendj�t. Ha el�re tudjuk, hogy valami siker�lni fog, nem biztos, hogy mindent beleadunk �s ak�r kudarcot is vallhatunk annak ellen�re, hogy azt j�solt�k, sikerrel fogunk j�rni. Arr�l nem is besz�lve, hogy a jelek sosem egy�rtelm�ek. Rengeteg m�lik azok �rtelmez�s�n…

- Nem, nekem nem ez kell. Azokat a dolgokat nemigen lehet m�sk�pp megmagyar�zni.

… Az igazi l�tnoki k�pess�g csak keveseknek adatik meg. De term�szetesen l�t� �s l�t� k�z�tt �ri�si k�l�nbs�g van. Vannak, akiket �lmukban k�sz�nt a j�slat. M�soknak �rintkezni�k kell a l�tom�s szerepl�ivel, megint m�soknak el�g egy heves �rzelmi vihar �s m�ris bepillant�st nyerhetnek a j�v� titokzatos vil�g�ba. N�ha az is el�fordulhat, hogy aki �pp meg�rinti a l�t�t, az maga is r�szese lesz a l�tom�snak.

- Sz�val „csak” annyit kell tennem, hogy kord�ban kell tartanom az �rzelmeimet. Mi van?! Ez nem lehet igaz – jutott el a tudat�ig, mit is olvasott az im�nt. �jra meg �jra �tfutotta az utols� mondatot. – Rem�lem Draco nem l�tta. Arr�l nincs egy �rva sz� sem, hogy hogyan lehetne megf�kezni ezt az �tkozott k�pess�get?

Sajnos erre nem tal�lt v�laszt, mert amint megl�tta, hogy Draco k�zeledik fel�, csal�dott s�haj k�s�ret�ben becsukta a k�nyvet.

- Milyen volt az edz�s? – k�rdezte Arina.

- T�rhet�. A f�ldbe d�ng�lj�k a Hugrabugot a h�tv�g�n. V�gezt�l?

- Mehet�nk.

***

- J�l van fi�k, el�g a zab�l�sb�l, indul�s a p�ly�ra – utas�totta a csapat tagjait szombat d�lel�tt a Nagyteremben �lve Malfoy. – Te nyugodtan fejezd be a reggelidet, hercegn�m – fordult Arin�hoz. – R��rsz m�g lej�nni, mi megy�nk bemeleg�teni. K�rek egy b�tor�t� cs�kot – hajolt a l�nyhoz, aki megpuszilta.

- �gyes l�gy - �lelte meg a fi�t. Majd amint Draco kiment a Griffend�l asztal�hoz sietett.

- Harry, hallgass meg!

- Mi�rt nem m�sz szurkolni annak a g�r�nynek?

- Mindent meg tudok magyar�zni. Csak k�rlek, adj r� lehet�s�get!

- De Ron �s Hermione is vel�nk tart.

- Rendben.

Kerestek egy tantermet �s Arina besz�molt nekik a zsarol�sr�l, gondosan elhallgatva a legutols� k�t l�tom�s�t.

- A mocskos…

- Ron! Most mit fogunk tenni? – k�rdezte Hermione.

- Jobbat nem tehetek, mint sz�t fogadok Malfoynak. Egyel�re.

- Mi lenne, ha el�be menn�nk a dolgoknak �s hagyn�nk, hadd k�rt�lje tele az eg�sz iskol�ban, hogy Arina Tudjukki l�nya – okoskodott Ron.

- Nem. Dumbledore nem akarta, hogy mindenki megtudja – v�laszolt Hermione. – K�l�nben � maga jelentette volna be. Nincs m�s megold�s.

- M�r �gy hi�nyoztatok – sz�lalt meg hirtelen Arina. M�g sok�ig besz�lgettek, amikor esz�be jutott, hogy le kellene mennie a meccsre. �m mire le�rt a p�ly�ra m�r nem volt ott senki.

- A francba! Na most nagy bajban vagyok.

Gyorsan a klubhelyis�g fel� vette az ir�nyt, ahol a mardek�rosok m�r jav�ban �nnepeltek, mivel porig al�zt�k a hugrabugosokat. 230:10 lett az eredm�ny.

- H�t te meg merre j�rt�l? – szegezte neki d�h�sen a k�rd�st Malfoy.

- Ne haragudj, Dumbledore hivatott. Mire megszabadultam t�le a m�rk�z�snek m�r v�ge volt.

Nagyon hihet� t�rt�net lett volna, Dumbledore val�ban nem volt a lel�t�n. Draco tal�n el is hitte volna neki, ha Ginny lett volna olyan kedves, hogy nem mond a fi�nak semmit. Azonban els� dolga volt sz�lni neki, hogy amint kitette a l�b�t a Nagyteremb�l, Arina m�ris Harry�khez sietett.

- Ne hazudj nekem. Tudom nagyon j�l, hol volt�l. Elj�tszottad az es�lyedet. Sajnos mindenkinek el kell mondanom, hogy…

- Ne! K�rlek, ne tedd. K�ny�rg�k. T�bbet nem fordul el�.

- El�bb kellett volna gondolkoznod.

- K�rlek! B�rmit megteszek, csak ne �ruld el!

- Egy felt�tellel megbocs�tok neked. Most utolj�ra – mondta kim�rten Draco.

- Mi lenne az? – k�rdezte meglepetten Arina.

- Cs�kolj meg.

- Legyen.

Arina becsukta a szemeit. Csak min�l el�bb t�l akart lenni rajta. Azonban Malfoy csak egy apr� cs�kot adott a sz�j�ra.

- Nem most, �desem. Amikor majd k�rem. Az�rt egy valamit j�l v�ss az eszedbe, �desem: soha t�bb� ne pr�b�lj meg hazudni nekem…

A mardek�rosok hajnalig dorb�zoltak, �nnepelt�k a diadalukat �s Drac�t, a meccs h�s�t. Amikor Arina m�snap reggel kinyitotta a szem�t, hirtelen azt se tudta hol van, �bren van-e vagy �lmodik, ugyanis Malfoyjal tal�lta szembe mag�t. A fi� �gy�ban voltak, szorosan egym�shoz b�jva, Draco keze r�ad�sul a l�ny fenek�n pihent.

- Draco!!!

XII. Anya!

- Mi t�rt�nt, cica? – Draco m�g k�zelebb h�zta mag�hoz Arin�t.

- Engedj el. Az Isten�rt, hogyan ker�ltem ide? – mondta a l�ny �s kezeivel pr�b�lta eltolni a fi�t. Nem sok sikerrel.

- Nem tudod? – n�zett r� hitetlenkedve Draco. – Ne t�gy �gy, mintha nem eml�kezn�l semmire. Az �jszaka egyszer�en felejthetetlen volt – mosolygott r� kih�v�an.

- Mir�l besz�lsz? Mi… mi t�rt�nt? Volt… valami k�zt�nk? – k�rdezte riadtan.

- Bizony.

- M�gis mi?

- A legcsod�latosabb dolog, ami k�t ember k�z�tt megt�rt�nhet. Egy�tt t�lt�tt�k az eg�sz �jszak�t.

Arina m�g mindig k�rd� tekintettel meredt r�. A legrosszabb sejt�s�t l�tta beigazol�dni. Draco folytatta, mik�zben a l�ny f�l� ker�lt:

- Este a kis r�gt�nz�tt h�zibulin sok�ig csak t�ncoltunk. Majd egy lass� sz�m k�vetkezett, te pedig teljesen hozz�msimult�l. Ahogy ott volt�l a karomban, �reztem az �szbont� illatodat, simogattam a hajadat, a h�tadat, a fenekedet…

- Draco!

-… nem b�rtam tov�bb t�rt�ztetni magam �s megcs�koltalak. A cs�kunkra az�rt eml�kszel, igaz?

- �n… nem. Viszonoztam?

- Igen, nagyon is heves volt�l – vigyorgott Malfoy. – Az alkohol �s a buli hangulata feloldotta minden g�tl�sodat. Felkaptalak �s idehoztalak a szob�mba.

- Azut�n meg… - habogta Arina.

- Szeretkezt�nk, sz�ps�gem. Te letepert�l, elkezdted let�pni r�lam a ruh�mat, mik�zben vadul cs�kolgatt�l, ahol csak �rt�l, annyira k�v�nt�l.

- Mi?! Nem. Nem, nem �s nem – l�kte le mag�r�l a fi�t. – Az nem lehet, hogy… �n nem vagyok olyan!

„Ez nem lehet igaz! Hisz �n egyszer sem ilyennek l�ttam! Az bens�s�ges volt �s romantikus. Nem vad �s szenved�lyes!”

- H�, h� nyugodj le, egyetlenem. Csak vicceltem. Nem hagyhattam ki.

- Tess�k? Sz�val nem t�rt�nt semmi? Te utols�, al�val� gazember – v�gott hozz� egy p�rn�t. – Hogy tehetted ezt velem? Ez komoly dolog, ne nevess!

- Csak olyan ellen�llhatatlanul �des vagy, amikor d�h�ngsz. Min h�ztad fel magad ennyire? Csak nem megijedt�l, hogy nem b�rt�l uralkodni magadon �s engedt�l a v�gyaidnak?

„Ut�lom, hogy ennyire �tl�tsz rajtam!”

- �ll�tsd le magad. Nem tudsz te semmit az �n v�gyaimr�l.

- Mindent tudok r�luk.

- Na persze. Sz�val, hajland� lenn�l elmondani, hogy ker�ltem ide?

- Csak annyi t�rt�nt, hogy este k�v�ncsi volt�l, milyen volt a meccs. Viszont olyan hangosan sz�lt a zene a klubhelyis�gben, hogy egym�s szav�t sem �rtett�k. Te felj�tt�l a szob�ba, azonban �n alig b�rtam elszabadulni Pansy�kt�l �s mire fel�rtem, te m�r �desdeden aludt�l. Nem akartalak fel�breszteni, �gy beb�jtam mell�d. T�bb nem volt. Sajnos – tette hozz�.

- �s hogy ker�lt r�m a h�l�ingem?

- Var�zsl� vagyok. Siker�lt megoldanom a dolgot. Egy�bk�nt irt� szexi az az anyajegy a melleden – cs�kolta meg Arina nyak�t, aki riadtan n�zett r�, felpattant az �gyb�l �s kisietett a szob�b�l. Draco pedig mosolyogva d�lt vissza az �gyra. Ezt a csat�t most � nyerte.

Arina ezek ut�n m�g hossz� napokig nagyon zaklatott volt. Felkavarta Draco rossz�z� tr�f�ja. Egy r�pke ideig azt hitte, t�nyleg megt�rt�nt, beteljes�lt a dolog. Soha nem tudta volna megbocs�tani mag�nak…

***

Egyik reggel a Nagyterembe l�pve arra lettek figyelmesek, hogy a szokottn�l is nagyobb a ricsaj, a fejetlens�g.

- Mi a fene �t�tt ezekbe? – huppant le az asztalhoz Malfoy.

- Olvass�tok – nyomta Arina kez�be a Reggeli Pr�f�ta aznapi sz�m�t a vele szemben �l� Zambini. Draco pedig m�g k�zelebb h�z�dott a l�nyhoz, hogy � is j�l l�ssa, mi �ll a c�mlapon �les bet�kkel:
ORSZ�GOS P�NIK – �jabb mugli sz�rmaz�s� var�zsl�t gyilkoltak
A tegnap este folyam�n otthon�ban meg�lt�k a h�res gy�gy�t�t, Marcus P. Curiust �s csal�dj�t.
Cornelius Caramel, a m�gia�gyi miniszter ma kora reggel egy r�gt�nz�tt sajt�t�j�koztat�n sz�molt be a tragikus esem�nyr�l: „Minden val�sz�n�s�g szerint a hal�lfal�k k�vett�k el ezt a borzalmas gyilkoss�got. M�g nem tudjuk, mi�rt folyamodtak ilyen eszk�z�kh�z, de ez �ton megnyugtatok mindenkit, a m�gia�gyi miniszt�rium emberei el fogj�k kapni a tetteseket. Urai vagyunk a helyzetnek, p�nikra semmi ok. Megtessz�k a sz�ks�ges l�p�seket a k�zbiztons�g n�vel�se �rdek�ben.”
A miniszter nyugodt szavainak ellentmond az a t�ny, hogy �, Akit Nem Nevez�nk Nev�n h�vei (k�zismert n�ven a hal�lfal�k) egyre gyakrabban k�vetnek el eff�le mer�nyleteket. A legut�bbi �ldozat, Marcus P. Curius a Szent Mungo Var�zsnyavalya- �s Rag�lyk�r�l� Ispot�ly vil�gh�r� gy�gy�t�ja volt, akinek tal�n csak az�rt kellett meghalnia, mert mugli (var�zstalan ember) sz�l�k gyermeke volt. Mint ismeretes, a hal�lfal�k egyfajta misszi�juknak tekintik „megtiszt�tani” a var�zst�rsadalmat a nem tisztav�r� var�zsl�kt�l �s boszork�nyokt�l…

- Na, mit sz�ltok hozz�? – k�rdezte Nott. – Caramel milyen magabiztosan nyilatkozik – r�h�g�tt.

- Az egy balf�c�n – legyintett Draco. – Csak az �ll�s�t f�lti. M�g hogy a nyomukban vannak, ugyan. Azt is csak onnan tudj�k, hogy a hal�lfal�k voltak, mert a S�t�t Jegy ott vil�g�t m�g mindig a h�z f�l�tt – b�k�tt r� a f�nyk�pre.

- Curius…- elm�lkedett Zambini. – Nem j�r ide egy?

- De – huppant le mell� Pansy. – Els�s a Hugrabugban a kiscsaj. Reggel m�r el is hagyta az iskol�t.

- Na mi az, csak nem a dr�gal�tos sz�leitek leg�jabb h�stettein nevettek ilyen b�szk�n?! Al�val� gyilkosok – t�madt a vid�m t�rsas�gra feld�ltan Ron.

- Pofa be, Weasley – vetette oda f�lv�llr�l Draco.

- �n a helyedben megh�zn�m magam, mert lehet, hogy a te csal�dod lesz a k�vetkez� – sz�lt fenyeget�en Pansy. – Hisz ezen p�nikolsz m�r hetek �ta, nem?

- Ti legal�bb biztons�gban tudhatj�tok a rokonaitokat. Egyed�l az eshet meg, hogy b�rt�nbe z�rj�k �ket!

- Ism�teld meg, ha mered – pattant fel egy emberk�nt az �sszes mardek�ros.

- Draco, hagyj�tok ezt – pr�b�lta visszah�zni Arina. – Menj el, k�rlek. Ne okozz m�g nagyobb bajt – n�zett Ronra.

- Igazad van, baba. Nem �r annyit ez a kis v�r�rul�, hogy bemocskoljuk vele a kez�nket.

Ron ezt hallva p�lc�t r�ntott, viszont abban a pillanatban t�z m�sikkal kellett szemben�znie.

- Draco – k�rlelte Arina. – Menj m�r el – rim�nkodott a griffend�lesnek, aki v�gre od�bb �llt.

- Nem tudom, mit k�pzel ez mag�r�l – m�rgel�d�tt Parkinson. – Te meg m�g v�dted.

- Igen, val�ban megv�dtem, hogy ne t�madj�tok le t�zen a Nagyterem kell�s k�zep�n. Draco, menj�nk m�r �r�ra.

Cs�t�rt�k l�v�n dupla gy�gyn�v�nytannal kezdtek. Mivel aznap viharos erej� sz�l f�jt, a di�kok vacogva v�rtak Bimba professzor �rkez�s�re az �t�s sz�m� �vegh�z el�tt. Malfoy amint l�tta, hogy Arina karba tett k�zzel egyhelyben topogott, sz� n�lk�l m�g� l�pett �s �tkarolta. Ez azon pillanatok egyike volt, amikor egy csepp k�ts�ge sem volt afel�l, hogy a l�tom�sai igaziak. Mikor ilyen �des �s figyelmes, gyeng�d �s s